Az első NTT – 1968-ban – Sárospatakról startolt. Egyértelmű volt, hogy a Tisza-túrának a Tiszán kell haladnia a leghosszabb távon, és ott is kell kezdődnie. A második NTT Vásárosnaményból, pontosabban Gergelyiugornyától, még pontosabban Ugornyáról indult. (Az 1939-ben egyesített két települést – Gergelyi és Ugornya – 1969-ben csatolták Vásárosnaményhoz.)
Gergelyiugornya
A terület bronzkori lakottságát ásatási leletek bizonyítják. A 9-11. sz.-i rétegekben feltárt veremházakba épített kőkemencés leletek és a lapos, kerek lepénysütő edények szláv telepesekre utalnak. XIV. században keltezett oklevelek rögzítik, hogy a Tiszán itt már rév működött. Későbbi más iratok Naményt már sóvám helyként dokumentálják.
Az is erős indok lehetett a túra kezdőpontjának választásában, hogy itt ebben az időben már CAMPING működött. A Szamos torkolata előtti utolsó nagy kanyarokat – Olcsva, Olcsvapáti között – 1969-ben levágták, s ezzel itt a Tisza-meder partja is teljesen átalakult. A torkolat kedvelt, homokos fürdőhelye a folyó mai képét látva, már szinte elképzelhetetlen, de néhány fénykép bizonyítja egykori létét.
A résztvevők kellemes programja lehetett a Szamos torkolatában fürdőzés, napozás, időtöltés.
Hatalmas kaland volt a vízitúrázók számára teljesen ismeretlen folyón evezés, és a kikötést, táborozást lehetővé lapályok felfedezése, s térképek híján az emlékezetbe vésése.
Tanuld meg, mert ha jössz, hallani és használni is fogod!
- Ugornya (= Hegymelléki) a név szláv jelenlétre utal.
- Palaj – Szatmár vidékén jelent iszapos helyet. Az áradásokat követően az ártér legmélyebb területein a lassan visszahúzódó víz nyomán alakul ki.
- Lapály – A Tisza kanyarulatainak belső ívén keletkezett alacsony lejtésű, folyami homokkal feltöltődött terület, homokpad.